Gergőnél a problémák oviban kezdődtek, ahol nem volt hajlandó beállni a sorba és ugyanúgy viselkedni, mint a többiek. (mondjuk ezt annyira nem bántam).
Magatartása sokszor volt lobbanékony, nem találta a helyét, nem vette ki a részét a közös foglalkozásokból, kivéve ha énekelni, táncolni, zenélni kellett. Az óvónők nem tudták kezelni a helyzetet, ha valami csínytalanságot követett el, fizikailag és verbálisan is bántalmazták. Új oviba mentünk, ahol nem bántották, de nem is igazán foglalkoztak vele.
Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálta, ahol beilleszkedési és magatartási problémát állapítottak meg, kiemelkedően magas intelligenciával. (azért nem vett részt a közös foglalkozásokban, mert mint kiderül nagyon unta, mert első hallásra, látásra képes megtanulni hosszú szövegeket )
ADHD irányába küldték kivizsgálásra, ahol meg is kapta ezt a diagnózist.
Semmilyen segítséget nem kapunk sehonnan sajnos. De hát ugye a google a barátunk, Anya elkezdett könyveket, cikkeket, tanulmányokat olvasni.
Az iskola is nehezen indult, nem volt jó az első iskola választás, itt is belefutottunk a bántalmazásba. Iskolaváltás történt pár hónap után, megtaláltuk A TANÍTÓ NÉNIT, aki türelmes és segítőkész.
Kezdetben napi szinten voltak rosszalkodások, verekedett, órán nem figyelt sokáig.
Jártunk TSMT tornára, DSZIT tornára. Átütő eredményt nem sikerült elérni.
Jártunk úszni, de rosszabb lett a helyzet, sokkal nyugtalanabb volt az úszás órák után.
Jártunk Kick boxra, ez jó volt, elkezdett fejlődni…de jött a covid és csődbe ment a terem.
Jártunk pszichológushoz, egy ideig jó volt, de mivel két személyes helyzetben nincs vele probléma, ezért ez már kifutott. Csoportos óra kellene, amire fél éve nem tudunk bejutni.
Járunk gyógypedagógushoz, aki az érzelmek kezelését tanítja neki.
Járunk neurofeedback-re, ez is egész jó, de hatása 4 hónap után kezd látszani.
Kb mindent kipróbáltunk, de a nagy átütő eredmény váratott magára.
Akkor kezdtem utána olvasni a zenének…a zene és az ADHD kapcsolatának…
Gergő folyamatosan énekel otthon, állandóan zenét hallgat, ismeri az összes modern számot. Zenét akart tanulni, már ovis kora óta, de akkor még nemigen lehetett, mert “kicsi” volt hozzá.
Azt mondta egy nap, hogy dobolni szeretne. Utánaolvastam, ezer cikket böngésztem végig. Igen ez jó hatású az ilyen gyerekekre. Elkezdtem az neten keresgélni és így találtam RÁD.
A program, amit leírtál tökéletesen illet ránk, tudtam már akkor, hogy igen ezt kerestük évek óta a Kisfiunknak. A próbaóra után közölte, hogy ő ezt akarja csinálni.
Gergő imád dobolni, imád Danihoz menni, várja a következő órákat. Most már otthon is dobolni akar. Fejébe vette, ha ezt megtanulta, akkor más hangszeren is megtanul játszani. Hát..hajrá Kisfiam, mi támogatunk ebben is.
Mi változott ebben a pár hónapban? Sok minden:
- Gergő nyugodtabb lett
- Az érzelmeit jobban kezeli
- Már nincs hiszti, amikor valami nem sikerül
- Nincs verekedés, magatartása sokat javult, ami a bizonyítványában is látszik
- Az írása szebb lett, sokkal szebb (tiszta, rendezett füzet-írta a tanító nénije)
- A mozgása is rendezetebb lett
- Jobb lett a figyelme is (pedig csak pár hónap telt el) .
- Mivel jobb a figyelme, jobban tanul (bár ezzel eddig sem volt gond), az eddigi 85-90%-os dolgozatok 100%-osak lettek
- Boldog, kiegyensúlyozott
Mit is tanácsolhatnék azoknak akik kételkednek egy picit is?
Vágjatok bele, megéri. Rövid időn belül látható lesz az eredmény.
Dani a gyerekekért van, türelmes és odaadó (higgyétek el, láttam az elején mennyi türelem kell), amit szeretne elérni az a minden, a csúcs. Biztos vagyok benne, hogy nekünk, mint szülőknek és a picit “problémás” gyermekeinknek ez az út, amin el kell indulnunk!
Mi folytatjuk Danival a dobolást, mert jó, ha zenét tanul a gyermek, mert boldog tőle, mert szereti Danit, mert egy jó kis kapcsolat alakult ki köztük és, mert látványosan FEJLŐDIK!